* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 4.94 MB | |
| 2026-01-05 14:14:28 | |
 | |||||||
Nyilvános  11 | 31 | 1996. március 10. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése folytatólagos ülés Határozat száma: 59/1996-tól 71/1996-ig. Rendeletek száma: 8/1996-tól 11/1996-ig. Napirendi pontok: 17.) Javaslat a jövedelempótló támogatásban részesülő munkanélküliek közhasznú foglalkoztatásáról szóló rendelet megalkotására Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 18.) Javaslat Nagykanizsa-Bajcsa Városrész Központ Egyszerűsített Részletes Rendezési Tervének elfogadására Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke Előterjesztés Bajcsa városrészben templom építéséhez terület biztosítására Előadó: Suhai Sándor polgármester 19.) Javaslat hulladékgazdálkodásról szóló rendelet alkotására Előadó: Suhai Sándor polgármester 20.) Javaslat az 1996. évi lakossági hulladékgazdálkodási díjak meghatározására Előadó: Suhai Sándor polgármester 21.) Tájékoztató a szelektív hulladékgyűjtés tapasztalatairól, a rendszer kiterjesztéséről Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 22.) Előterjesztés az Apolló Filmszínház épületének további hasznosításáról Előadó: Suhai Sándor polgármester 23.) Előterjesztés az Ady E. u. 37/a. szám alatti társasház 2171/A/6 hrsz-ú öröklakás (szükséglakás) értékesítéséről Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 24.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1996. évi munkatervére Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 25.) Önálló képviselői indítvány Javaslat a Báthory utca sétáló utcává alakításáról Előadó: Tarnóczky Attila képviselő 26.) Javaslat a 29/1996. számú határozat módosítására Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző 27.) Javaslat a 30/1996. számú határozat kiegészítésére Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-8/1996. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE az 1996. március 10-i folytatólagos üléséről Határozat száma : 59/1996-tól 71/1996-ig. Rendeletek száma: 8/1996-tól 11/1996-ig. JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1996. március 10-én (vasárnap) 14.00 órakor tartott folytatólagos üléséről. Az ülés helye; a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-9.) Jelen vannak: Dr. Bárányi Enikő, Béres Márton, Bicsák Miklós, Böröcz Zoltán, Czobor Zoltán, Ferenczy Zoltán, Dr. Fodor Csaba, Hajgató Sándor, Dr. Horváth György, Kelemen Z. Pál, Dr. Kerekes József, Kovács Tamás, Krémer József, Magyar József, Marton István, Őri Sándor, Palotás Tibor, Suhai Sándor, Tarnóczky Attila, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Takács Anikó jegyző, Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző, Cserti Tibor, Mátyás József, Karmazin József, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Dr. Nemesvári Márta osztályvezetők, Bodzái Tiborné személyzeti vezető, Schmidt László, Szabó Szilveszter, Gerencsér Tibor, Árvái János, Gáspár András a Polgármesteri Hivatal munkatársai, Makrai Márton a Hulladékgyűjtő Kft. ügyvezető-igazgató, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap munkatársa, Nagy Imre a Városi Televízió munkatársa. Suhai Sándor: Tisztelettel köszöntöm a folytatólagos ülés minden résztvevőjét, képviselőtársaimat, kedves vendégeinket, az apparátus megjelent vezetőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele megjelent, ezért a folytatólagos ülés határozatképes, az ülést megnyitom. Zsoldos Ferenc felolvassa hozzászólását. (A hozzászólás a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Krémer József: Javaslom, hogy a nemzetközi kapcsolatok középtávú programjáról szóló napirendet ma vegyük le a napirendről, és a közgyűlés következő ülésére tűzzük, mivel ennek a programnak olyan konszenzuson kellene alapulnia, amely lehetővé teszi a hosszútávú munkát, és ma többen hiányoznak a közgyűlésről. Suhai Sándor: Aki egyetért a napirendről való levétellel, kérem szavazzon. 2 A közgyűlés a javaslatot 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal elfogadja, és a következő napirendi pontokat tárgyalja: Napirendi pontok: 17.) Javaslat a jövedelempótló támogatásban részesülő munkanélküliek közhasznú foglalkoztatásáról szóló rendelet megalkotására Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 18.) Javaslat Nagykanizsa-Bajcsa Városrész Központ Egyszerűsített Részletes Rendezési Tervének elfogadására Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke Előterjesztés Bajcsa városrészben templom építéséhez terület biztosítására Előadó: Suhai Sándor polgármester 19.) Javaslat hulladékgazdálkodásról szóló rendelet alkotására Előadó: Suhai Sándor polgármester 20.) Javaslat az 1996. évi lakossági hulladékgazdálkodási díjak meghatározására Előadó: Suhai Sándor polgármester 21.) Tájékoztató a szelektív hulladékgyűjtés tapasztalatairól, a rendszer kiterjesztéséről Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 22.) Előterjesztés az Apolló Filmszínház épületének további hasznosításáról Előadó: Suhai Sándor polgármester 23.) Előterjesztés az Ady E. u. 37/a. szám alatti társasház 2171/A/6 hrsz-ú''öröklakás (szükséglakás) értékesítéséről Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 24.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1996. évi munkatervére Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 25.) Önálló képviselői indítvány Javaslat a Báthory utca sétáló utcává alakításáról Előadó: Tarnóczky Attila képviselő 26.) Javaslat a 29/1996. számú határozat módosításéra Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző 27.) Javaslat a 30/1996. számú határozat kiegészítésére Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző 3 17.) Javaslat a jövedelempótló támogatásban részesülő munkanélküliek közhasznú foglalkoztatásáról szóló rendelet megalkotására Elóadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyzó Dr. Lukácsa Erzsébet; A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság a rendeletet támogatja. A feladat végrehajtását követően a közgyűlésnek be fogunk számolni annak eredményességéről. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a jövedelempótló támogatás folytatására sor kerülhessen, illetve azoknak az állampolgároknak, akik 1995. július 1. és 1996. szeptember 30. között 90 napos munkavégzést teljesítenek, tovább folyósítható legyen a jövedelempótló támogatás. Nagykanizsán 770 regisztrált jövedelempótló támogatást igénybe vevő van, munkát kell biztosítani a részükre. Erre a munkára nem tudtunk kellően felkészülni, mivel a jogszabály nem adott arra lehetőséget, hogy szervezet alakuljon erre a feladatra, hanem a Polgármesteri Hivatal dolgozói vállalták ezt fel a feladatot. A rendelet kimondottan csak a közhasznú munkavégzéssel kapcsolatos feltételrendszer módját, lebonyolítását Írja elő. A pénzügyi fedezet rendelkezésre áll, továbbá a háztartási tüzelőolaj fedezetére kapott összegből az eszközöket be tudtuk szerezni. A Munkaügyi Központi Kirendeltsége a 3. § kiegészítéseként (2) bekezdést javasolt, amely tartalmazza, hogy a Polgármesteri Hivatal a 90 napos munkaidő letelte után megfelelő iratokkal látja el a jövedelempótló támogatásban részesülőket, valamint tájékoztatni kell arról, hogyan vehetik újra igénybe a jövedelempótló támogatást, illetve a munkanélküli járadékot. Krémer József: A közhasznúak programját ki állítja össze, kinek van ebbe beleszólása? Magyar József: Szeretném megkérdezni, hogy eddig hogyan működött ez a rendszer? Tarnóczky Attila: Hány fő szükséges maximálisan a munkaterület ellátásához? Kérem, hogy a javasolt (2) bekezdés szövegét az aljegyzőnó olvassa fel. Dr. Kerekes József: Az előterjesztésben szereplő 4.1 millió Ft-os anyag- és eszközvásárlás során beszerzett anyagok, eszközök kinek a tulajdonában vannak? Palotás Tibor: A napirend csak a rendelet megalkotásáról szól, vagy azt is jelenti, hogy a Polgármesteri Hivatal beszámol az eddig végzett munkáról? Béres Márton: A közhasznú foglalkoztatás csak fizikai foglalkoztatásra irányul? Árvái János, aki a közhasznú munkavégzés szakmai koordinációját látja el, milyen jogosítványokkal, kötelezettségekkel, kapcsolatokkal rendelkezik? 4 Dr. Lukácsa Erzsébet: Magyar képviselőnek válaszolom, hogy a Polgármesteri Hivatal közhasznú munkavégzésre vonatkozóan kötött korábban a Munkaügyi Központtal szerződést, jövedelempótló támogatásban részesülőket nem foglalkoztattunk, erre csak a jogszabály megjelenését követően - 1995. jűlius l-jétől - van jogosítványunk. Tarnóczky képviselőnek válaszolom, hogy ezzel a feladattal kapcsolt munkakörben 4 fő foglalkozik, a szerződések megkötésével, a havi juttatások kifizetésével, a munka szervezésével. A (2) bekezdés igy szól: "A Polgármesteri Hivatal a munkaviszony megszüntetésekor - szerződés lejártakor - köteles ellátni a munkavállalót a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó iratokkal, illetve tájékoztatni a további teendőkről, a jövedelempótló támogatásról, vagy a munkanélküli járadék megszerzésének lehetőségeiről." Dr. Kerekes képviselőnek válaszolom, hogy a beszerzett eszköz az önkormányzat vagyona, a Polgármesteri Hivatal tartja nyilván, az eszközbeszerzésről el kell számolni. Palotás képviselőnek válaszolom, hogy most csak a rendeletet tárgyalja a közgyűlés, hogy jogosítványa legyen a Polgármesteri Hivatalnak e feladat végzésére. A munka elvégzéséről a feladat befejezését követően kívánunk számot adni. Árvái János: Különböző területet kerestünk a jövedelempótló támogatásban részesülők számára, ahol foglalkoztathatók. A Polgármesteri Hivatalnál közvetlenül a kirendeltségvezetők irányítása alatt a peremkerületeknél - Bajcsa, Bagola, Miklósfa, Kiskanizsa, Palin - , dolgoznak, elláttuk őket eszközökkel és a külterjes gondozottsági szintet próbáltuk belterjessé változtatni. Az önkormányzat intézményeinél - szociális otthon, városi kórház, Humán GESZ - elsősorban fizikai munkára tudtak alkalmazni jövedelempótló támogatásban részesülőket. A városüzemeltetési feladatoknál az NSR és a Park Kft-nél eddig is voltak tartósan közhasznú foglalkoztatottak, tőlük függetlenül helyeztünk ki jövedelempótló támogatásban részesülőket. Ezen kivűl foglalkoztatásra került sor a Zalaerdő Rt-nél, a Gyümölcskert Rt-nél, a Tungsramnál, próbáltunk lehetőséget biztosítani minden jövedelempótló támogatásban részesülőnek. Nemcsak fizikai munkára alkalmaztuk a jövedelempótló támogatásban részesülőket, hanem a végzettségük szerint kategorizáltuk a jelentkezőket, munkacsoportvezetőnek, vagy intézményeknél irodai munkára adminisztratív munkakörben is tudtunk személyeket alkalmazni. Suhai Sándor: Árvái János tevékenységét teljes felhatalmazással csoportvezetőként végzi, minden olyan döntési kompetenciája megvan, amely az adott ügyben azonnali tervezési kérdésekben szükséges. Palotás Tibor: Az aljegyzőnő azt mondta, hogy a feladat elvégzése után fognak beszámolni a végzett tevékenységről. Kérem, hogy a múlt évi keret terhére elköltött pénz felhasználásáról számoljon be a Polgármesteri Hivatal egy hónapon belül. 5 Suhai Sándor: A második turnust követően - 1996. március 31-e után - az eddig végzett két turnus munkájáról részletes tájékoztatást fogunk adni. Kovács Tamás: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság kérte a felhasználásról szóló tájékoztatót, amelyet a bizottság a következő ülésén tárgyalni fog. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság korábban azért nem támogatta a beszámolót, mivel az eszközbeszerzések nem voltak kellőképpen átláthatóak a bizottság számára. A jövedelempótló támogatásban részesülők ezzel a munkával kiszolgáltatottá váltak, semmiféle érdekeltségről nem lehet az esetükben beszélni. A bizottság nem látta azt a koncepciót, amellyel be lehetne vonni ezeket az embereket a városüzemeltetés keretébe, annak ellenére, hogy az intézményeknél alkalmazhatók, ezért nem támogatta a bizottság a gondnoki állás létrehozását a Csónakázó-tónál sem. A rendelet elfogadását a bizottság a munka intézményesítése érdekében támogatja. Tarnóczky Attila: Véleményem szerint végig kellene gondolni, milyen területeken történjen a foglalkoztatás, ennek érdekében azt javaslom, hogy a Polgármesteri Hivatal az intézmények körében készítsen felmérést ennek érdekében. Figyelembe kell venni azt is, hogy a közhasznú foglalkoztatás a célja nem munkahelyek megszűnése. Javaslom, hogy a rendelettervezet 7. § (4) bekezdésében szerepeljen, hogy "maximum 5 fős csoport végzi" a közhasznú munkavégzéssel kapcsolatos feladatokat. Suhai Sándor: A rendelet csak a 90 napos kötelező munkavégzésre vonatkozik a jövedelempótló támogatásban részesülők esetében, nem klasszikus közmunka végzéséről van szó. Magyar József: A működési és fenntartási kiadásoknál szereplő 18 millió Ft a közhasznú munkásokra vagy a jövedelempótló támogatásban részesülőkre vonatkozik? Cserti Tibor: Mindkét előirányzat 70%-a központi Foglalkoztatási Alapból származik;. 30% a helyi erőforrás. A költségvetés tartalmazza a tartós közhasznú munkások foglalkoztatására vonatkozó helyi szintű erőforrásokat, a jövedelempótló támogatásra vonatkozó erőforrásokat is. A dologi előirányzat a költségvetés végleges elfogadásakor 18 millió Ft-tal csökkent. Magyar József: Az eddigi gyakorlatnak az volt a következménye, hogy akik a városüzemeltetési feladatokat a kft-ken belül hajtottak végre, azoknál más helyzet alakult ki, olyan munkahelyre kerültek, ahol anyagi érdekeltségük volt, étkezési hozzájárulások, 13. havi bérük, munkaruhájuk, védőeszközük, emberhez méltó körülmények között tudtak munkába járni. Úgy érzem, a régi rendszerben megfelelő munkahelyen dolgoztak az érintett állampolgárok, az új rendeletből ez nem derül ki. Béres Márton: A város jelenlegi helyzetében a törvényi kötelezettségen alapuló megnyilatkozása az önkormányzatnak elégtelen lépésnek minősül, amikor a térségben 13%-os a 6 munkanélküliség. Ennek ellenére ez az első lépés szükségszerű. Az önkormányzatnak tartósabban fel kellene készülnie ezeknek a kérdéseknek a kezelésére, nem feltétlenül a törvényi kötelezettségre hagyatkozni, az önkormányzati törvény lehetővé teszi, hogy az önkormányzat saját elhatározásából foglalkozzon a foglalkoztatás viszonyainak javításával. Meg kellene találni azt a bizottságot, mely ennek a munkának a koordinációjában részt vesz. Javaslom, hogy fordítsunk gondot az intézményi keretek kimunkálására. A rendelettervezet 3. §-át és 4. §-át túlságosan szigorúnak találom. A 7. § (2) bekezdésében a jelenlegi rendelet a Polgármesteri Hivatalhoz utalja a közhasznú foglalkoztatásból eredő feladatok ellátását, javaslom, hogy a későbbiekben állandósítsuk az önkormányzat ténykedésében a munkanélküliekről való gondoskodást. A maximum 5 fős munkacsoportot támogatom. Cserti Tibor; A korábbi tartós közhasznú foglalkoztatotti körhöz képest dömpingszerűen megjelenő munkanélküliekkel kapcsolatban az egyik irány az volt, hogy a jövedelempótló támogatásban részesülők körét elősegíti a foglalkoztatásban. Nem az önkormányzat alapvető feladata a foglalkoztatás, csak kiegészítő lépéseket tehet ennek érdekében, elsődleges feladata a gazdasági alap biztosítása. Ahhoz, hogy valaki foglalkoztatható legyen a Polgármesteri Hivatalnál, sok adminisztratív feladatnak kellett megfelelni. A bérszámfejtésnél a TÁKISZ előírja a kötelező adatszolgáltatási minimumot, ezt tartalmazza a rendelettervezet. A törvény tartalmazza, hogy az adatszolgáltatási minimumot a helyi szintnél kötelező alkalmazási előfeltételként kell kezelni. Zsoldos Ferenc: Célszerű lett volna különválasztani az előterjesztés tájékoztató részét a rendelettervezettől, mivel önálló határozati javaslatot is tartalmaz. Megalapozottnak és célszérűnek tartom a Csónakázó-tavon gondnok alkalmazását, aki összefogja és szervezi a tó környékén végzendő munkákat. Mivel három havi váltásokról van szó, a legrugalmasabban a nyár ad lehetőséget a munka végzésére, amely a város részére is hasznos. Őri Sándor: A miklósfai tapasztalatok azt mutatják, hogy a kirendeltségvezető jól irányítja a tevékenységet, Árvái János pedig a szakmai segítséget nyújt. Az elvégzett munka a lakosság részéről elismerést kapott, a Park Kft. munkáját egészítik ki. A rendelettervezettel egyetértek. Magyar József: A Polgármesteri Hivatalban felesleges dolog operatív bizottságot létrehozni, amely ezt a munkát irányítja. Kérem a polgármestert, hogy szavaztassa meg, hogy vagy ennek az ügyrendjét, vagy ennek a törvénynek a végrehajtási utasítását dolgozzuk ki. Nemcsak úgy lehet megvalósítani a Csónakázó-tó rendbetételét, hogy új státuszt hozunk létre. Cserti Tibor: A Polgármesteri Hivatalon belül kampányfeladatról van szó, mi is azt kezdeményeztük, hogy munkajogilag a szerződést illetően ne a Polgármesteri Hivatal legyen a szerződő fél. Alkalmasabb lett volna a munkavégzés helyein az alapfeladat ellátásánál ezt a szerződést megkötni, és a közvetlen munkahelyi koordinációs feladatokat bonyolítani. Ezt sajnos a jogszabály kizárja. Meggyőződésünk, hogy tartós jelleggel helyi szinten 7 szerves eleme kell, hogy legyen a közfeladatok ellátásának. Közös érdekünk, hogy megteremtsük a hasznos munkavégzés feltételeit, úgy gondolom, szeptemberben ez a tevékenység lezárul. Palotás Tibor: Kérem, hogy a határozati javaslatot ne szavazza meg a közgyűlés, csak a rendelet jóváhagyásával foglalkozzunk, semmi sem indokolja a határozati javaslat elfogadását. Krémer József: Javaslom, hogy a munkák ütemezését, pontosságát illetően kérdezzék meg a területi képviselőket, bizottságokat, és ennek alapján állítsák össze az éves ütemtervet. Czobor Zoltán: Támogatom a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság azon javaslatát, hogy ne nevezzünk ki plussz főt a Csónakázó-tóhoz. Az ilyen jellegű munkáknak a gazdáját meg kellene találnunk - véleményem szerint nem a Polgármesteri Hivatalban - hanem gazdasági egységeknél. Suhai Sándor: Három hónapra foglalkoztatni kell jogszabály szerint a Polgármesteri Hivatalnak a jövedelempótló támogatásban részesülőket. Megítélésem szerint a kirendeltségek területén működnek a legeredményesebben, a csoportok különösen a városból kimenő utak mentén az útpadka és az árok közötti terület tisztántartásáról gondoskodnak. A Csónakázó-tó környékére maximum 2 kaszálást tudtunk megrendelni és fizetni a Parkfenntartó Kft-nek. Az idei költségvetés ismeretében sem tudunk ennél többet biztosítani, ezért is csodálkozom, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság ellenzi egy gondnok felvételét a Csónakázó-tóhoz. Tudomásul kell venni, hogy ez konkurrenciát jelent a városüzemeltetés területén dolgozó korlátolt felelősségű társaságoknak. Véleményem szerint nem kell attól félnie a kft-nek, hogy emiatt nem lesz megrendelése, hiszen az itt felszabaduló pénzt nem elvonni akarjuk a kft-től, hanem a város szebb, virágosabb, magasabb színvonalon üzemeltetettségét szeretnénk megvalósítani. Tarnóczky Attila: A közgyűlés a Csónakázó tó és környékének gondozására engedélyezi 1 fő gondnok alkalmazását 199 6. március 1-tól. Véleményem szerint a gondnok feladatának szélesebb körűnek kellene lenni és mindenképpen indokolt egy személy megbízása e feladattal. Ferenczy Zoltán: Egyetértek Tarnóczky Attila képviselőtársam által elmondottakkal. Többször megfordulok a Csónakázó tó környékén, s így megállapíthatom, hogy nem volt gazdája a területnek és így a Csónakázó tó környéke rohamosan leépült. Nemzetközi versenyek szervezése során kérésünkre a Polgármesteri Hivatal a tó környezetének rendbetételéről gondoskodott. A határozati javaslatban megfogalmazottakat támogatom és a képviselőtársaimnak is elfogadásra javaslom. Dr. Lukácsa Erzsébet: Kiegészítésként szeretném elmondani, hogy ez a rendelet csak a jövedelempótló támogatásban részesülők foglalkoztatására vonatkozik, tehát ez csak időleges és 1996. szeptember 30-ig tart. A továbbiakban a tartós közhasznú munkásokkal kapcsolatosan is vannak elképzeléseink, akiket 180 8 napra, ill. 1 évre lehet alkalmazni, a Munkaügyi Hivatallal kötött megállapodás az alapja, amely 46 fő. Ezekkel a személyekkel a Csónakázó tó, a peremterületek és a temetők gondozása megoldható. A határozati javaslatban szereplő Csónakázó tó területére vonatkozó gondnok a Polgármesteri Hivatal irányításával végezné tevékenységét amig eldől, hogy az üzemeltetés a későbbiekben hogyan alakul, ezért kérem a képviselőtestületet, hogy a javaslatot fogadja el. Suhai Sándor: Palotás Tibor képviselő javasolta, hogy előzetes bizottsági tárgyalást követően egy hónapon belül számoljon el a hivatal a végzett munkáról. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 5 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Tarnóczky Attila képviselő a rendelettervezet 7. § (4) bekezdéséhez javasolta a "maximum 5 fős csoport végzi" kiegészítést. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a határozati javaslatból a "munkanélküliek foglalkoztatásával történő rendszeres" szövegrész kikerüljön, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor; Aki egyetért Magyar József képviselő javaslatával, melyben végrehajtási rendelet utasítását, ügyrendjét kérte, kérem szavazzon. A közgyűlés S< szavazattal, 9 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki az előterjesztő kiegészítési javaslatát a rendelettervezet 3. §-hoz egy (2) bekezdéssel el tudja fogadni, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. 9 Suhai Sándor: Aki a határozati javaslatot a módosításokkal együtt elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 13 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a következő határozatot hozza: 59/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) a Csónakázó tó és környékének gondozására engedélyezi 1 fő gondnok alkalmazását 1996. április l-jétől. Határidő: 1996. április 1. Felelős : Dr. Takács Anikó jegyző b.) utasítja a jegyzőt, hogy az előzetes bizottsági tárgyalást követően egy hónapon belül adjon tájékoztatást a közgyűlésnek a jövedelempótló támogatásban részesülők foglalkoztatásáról. Határidő: 1996. április 10. Felelős : Dr. Takács Anikó jegyző Suhai Sándor: Aki a rendeletet a módosításokkal együtt elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással az alábbi rendeletet alkotja: 8/1996. (III. 10.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 8/1996. (III.10.) számú rendelete a jövedelempótló támogatásban részesülők közhasznú foglalkoztatására. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz csatolva.) 18.) Javaslat Nagykanizsa-Bajcsa Városrész Központ Egyszerűsített Részletes Rendezési Tervének elfogadására Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 10 Előterjesztés Bajcsa városrészben templom építéséhez terület biztosítására Előadó: Suhai Sándor polgármester Dr. Fodor Csaba: A rendelet megalkotásához be kellett szerezni a Nyugat-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda véleményét. A vélemény alapján kérem módosítani a rendelettervezet 4. § (2) bekezdését az alábbiak szerint: "Az épület a telken belül szabadonállóan telepíthető. Az építési vonal a 6833 hrsz-ú főközlekedési út szabályozási vonalától mérve minimum 5,0 m." Ezen módosítás indoklására elmondom, hogy a Főépítészi Hivatal szerencsésebbnek tartaná, ha szabadabb elhelyezése lenne a kápolnának. A 8. §-nál a rendelet hatálybalépését 1996. március 14-re javaslom módosítani. Tarnóczky Attila: Nincs körülhatárolva, hogy hol épülne a kápolna, ezért jónak tartanám a területet helyrajziszámmal megjelölni. Béres Márton: Van-e arra mód, hogy a terület, mint a város adománya kerüljön az egyház birtokába, vagy szükséges ezt a névleges árat megemlíteni. Palotás Tibor: A 4. § (4) bekezdésében az átlagos homlokzatmagasság 4,5 m leheti Ezt mi alapján állapították meg? Véleményem szerint a 4,5 m családiháznak megfelelő magasságot jelent, nem vagyok biztos, hogy ez templom céljaira megfelelhet. Dr. Fodor Csaba: Az ingyenes adomány és a valamilyen pénzösszeg ellenében történő eladás között azért döntöttünk a jelen változat mellett, mert különben számla, ÁFA vonatkozásai lettek volna. Karmazin József: A templomépület terve kész, ez alapján készült a rendezési tervjavaslat is. Ez a homlokzatmagasság lehetőséget ad a toronyépítésre is, ez a szabályozás teljes mértékben megfelel a tervezett épületnek. Suhai Sándor: Aki a határozati javaslatot elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a következő határozatot hozza: 60/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése utasítja a polgármestert, hogy Nagykanizsa-Bajcsa Városrész Központ Egyszerűsített Részletes Rendezési Tervében, valamint a hozzá kapcsolódó Szabályozási előírásokban foglaltak Általános Rendezési Tervi átvezetéséről gondoskodjon. Határidő: 1996. március 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester 11 Suhai Sándor: Aki egyetért Dr. Fodor Csaba 4. § (2) bekezdésére vonatkozó javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Visszavonom módosító javaslatom. Suhai Sándor: Aki a rendelet hatálybalépésére vontakozó módosító javaslatot és a rendelettervezetet a módosításokkal együtt elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) az alábbi rendeletet alkotja: 9/1996. (III. 10.1 számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 9/1996. (III.10.) számú rendelete Nagykanizsa-Bajcsa Városrész Központ Egyszerűsített Részletes Rendezési Terve Szabályozási előírásairól mint helyi építésügyi előírásokról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Suhai Sándor: Aki a terület névleges értéken történő átadásával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a következő határozatot hozza: 61/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul a Nagykanizsa-Bajcsa Egyszerűsített Részletes Rendezési Tervében a templom építésére megjelölt intézményi terület tulajdonjogának átadásához a Római Katolikus Egyház részére 1.000 Ft vételáron. A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert az erről szóló szerződés megkötésére. Határidő: 1996. máus 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester 12 19.) Javaslat hulladékgazdálkodásról szóló rendelet alkotására Elóadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: El kell mondanom, nagyon meglepett egyik képviselő Zalai Hírlapban megjelent nyilatkozata, mely szerint a szolgáltatást igénybe vesszük, de fizetni nem kötelező, ha bizonyos jogi tisztázatlanságok fennállnak. Nincs és nem is lehet kibúvó a fizetési kötelezettség alóla, ha igénybe vettem a szolgáltatást. Béres Márton: Értelmezésem szerint 1995-ben a hulladékgazdálkodási rendeletben a díj megállapítása és a díj fizetése körül jogszabályi hézag van, amit az Alkotmánybíróság döntései is megalapoznak. Az ebből adódó félreértések nem jogosítják fel a hivatalt arra, hogy megkerülve a közös képviselőt, a lakóközösséget a közös képviselő ellen hangolják. Magam részéről sajnálatosnak tartom a hivatal részéről a felszólítások kiküldését, mert ezzel megzavarták a köznyugalmat. Szeretném jelezni, hogy ebben a kérdésben kész vagyok az igazságszolgáltatás útját is igénybe venni. Kérdezem, hogy a közgyűlés tagjai megismerhetik-e a Schaubermacher-Ryno Kft. cégadatait, rendelkezésre állnak-e az együttműködési szerződésben megfogalmazottak, konkrétan az együttműködési szerződés. A jelenlegi rendeletalkotási szándékot tévesnek tartom, mert konvertálná az együttműködési megállapodást, ugyanakkor a megállapodás tartalmát a képviselők nem ismerik. Tehát nincs módunk az összehasonlításra. Suhai Sándor: A Saubermacher-Ryno Kft. végzi a hulladékgyűjtést. Ebben a Kft-ben önkormányzati tulajdon nincs, így minden adatot biztos, hogy nem tudunk beszerezni. A Depónia Kft. ugyanennek a cégnek és az önkormányzatnak a közös kft-je, melyből 51% az önkormányzaté, ezért e kft. minden lényeges adatáról a képviselőket tájékoztatni tudjuk. A szerződést a képviselőknek ismerni kell, mivel az elmúlt évben módosításra került. A szerződés és annak módosítása a hivatalban megtalálható. Magyar József: Az Ingatlankezelési Intézményt mentesítettük, hogy a lakbérekkel együtt szedje be a hulladékdíjakat is, így az a helyzet áll elő, hogy a lakóegyesületek megbízottjai nem szedik be a dijat azoktól, akiknek a lakása önkormányzati tulajdonba maradt. A rendeletnek tartalmaznia kellene, hogy ilyen esetben a bérlő kivel áll szerződéses kapcsolatban. Suhai Sándor: A rendeletben szerepel az új felállás az 1995. évi XLII. törvénynek megfelelően, melynek lényege, hogy a szolgáltató és a tulajdonos között jön létre a szerződés. Ez változás az elmúlt évihez képest. A nagytulajdonos magában foglalja az önkormányzati lakások bérlőit. Itt az a lényeg, hogy ki a lakás használója és kié a szemét és ki az, aki a szemétszállítást igénybe veszi, annak kell a díjat megfizetni. 13 Dr. Takács Anikó: A rendelet személyi hatálya a 3. § egyértelműen megfogalmazza, hogy kire terjed ki és felsorolja az ingatlan tulajdonosait, bérlóit, használóit, mint természetes és jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek. Magyar József: A problémát abban látom, hogy a lakóközösségek nem vesznek tudomást azokról, akik nem vették meg a lakásukat. így ezeknek a lakóknak szerintem egyenként kell a szolgáltatóval szerződést kötni és a szolgáltatónak egyenként kell a lakóktól beszedni a díjakat. Suhai Sándor: Magyar képviselő felvetésében elmondottak vegyes tulajdonu lakóközösségeknél fordulhat elő. Ebben az esetben a fóbérlőknek kell kötelezően a szemétdíjat befizetni, csak az a kérdés, hogy hova a lakóközösség vezetőjéhez, vagy közvetlenül a szolgáltató kft-hez. A korábbi években a lakbér tartalmazta a szemétdíjat is. Véleményem szerint a közösségek vezetőinek kellene összeszedni a főbérlőktől a díjat és befizetni a szolgáltató számlájára. Palotás Tibor: A bizottsági üléseken is felvetődött ilyen jellegű kérdés, de nem konkrétan. Számomra egyértelmű, hogy a lakóközösségeknek kell a szemétdíjat összeszedni és a szolgáltató felé megfizetni. Olyan információm nincs, hogy más településeken ilyen gond előfordulna. Nem is lehet, mert vannak közös fenntartási, üzemeltetési feladatok, karbantartási teendők, amelyet nem lehet elválasztani a lakóközösségtől. Olyan előfordulhat, hogy valakik valamikor rosszul kötötték meg a lakóközösséggel a társasági szerződést. Az nem lehet indok, hogy a lakbérből kikerült a szemétdíj, így ezek a lakóközösségek a lakások után ne fizessenek szemétdíjat. Zsoldos Ferenc: A 3. § (1) bekezdése okoz nekem is problémát. Gyakorlatilag két fogalomról van szó. A tulajdonosi közösségnek van közös képviselője, aki jogosult arra, hogy a tulajdonosoktól a különféle befizetéseket összeszedje. A bérlőkkel nincs jogviszonyban, így tőlük automatikusan a díjakat sem szedheti be. A hulladékdíjat vagy lakásonként, vagy az Ingatlankezelési Intézményen keresztül kell beszedni. Kelemen Z. Pál: A lakóközösség tulajdonosokból áll és az Ingatlankezelési Intézményből és nem a tulajdonosokból és a bérlőkből. Ebből következik, hogy a közös képviselő csak az IKI-től kérheti a szemétdíjat. Az IKI-nek kellene beszedni a saját lakóitól és átadni a közös képviselőnek. A rendelet erre vonatkozóan nincs szabályozva, hogy ilyen esetben mi a teendő. Javaslatom, hogy vegyes tulajdonú épületeknél nem mentesíthető az IKI attól, hogy a szemétdíj ráeső részével elszámoljon a közös képviselőnek. Tarnóczky Attila: Az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság módosító indítványa, - amit az eredeti előterjesztés is tartalmaz - hogy a nem fizetők helyett a lakóközösség vállalja át a fizetnivalót. Az élet minden területén a költségek arányos megosztása folyik a villanytól a vízig. A javaslatnak az a 14 lényege, hogy a tulajdonosi közösség dönt arról, hogy kéri-e az egyéni számlázást, mert arra is van lehetőség. A tulajdonosi közösség dönt arról, hogy a lakóház teljes szemétszállítási költsége a lakások között hogyan oszlik meg. Az itt felvetett problémákra a módosító indítvány véleményem szerint választ ad. Dr. Kerekes József: Tarnóczky Attila képviselővel egyetértek, a lakóközösségekre kell bízni, hogy hány edényt, milyen gyakoriságú szállítást kér és ók döntik el, hogy fizetik ezek alapján. A városban vannak olyan lakóházak, melyeket nem lehetett elidegeníteni és így a bent lakóknak számlázza ki a Kft. a díjakat. A vegyes tulajdonú lakóházaknál a praktikusság amellett szól, hogy együtt fizessék a díjakat. A lakásbérletről szóló rendeletünkben kimondtuk, hogy a szemétdíj a lakbérbe nem tartozik bele és azzal az IKI nem foglalkozik. A rendelettervezettel nekem más gondjaim vannak. A szerződési szabadságból eredően kételyeim vannak, előírhatjuk-e, hogy milyen gyakorisággal köteles az állampolgár a szemetét elszállítatni. Gondjaim vannak arra vonatkozóan is, hogy a szemétdíj mértékét külön rendeletben határozzuk meg. Az 1995. évi XLII. számú törvény úgy rendelkezik, hogy az önkormányzat rendeletben állapítja meg a díj mértékét. Véleményem szerint egy rendeletben kell az egész kérdéskört szabályozni. Dr. Fodor Csaba: Úgy gondolom, az a kérdés, hogy vegyestulajdon esetén hogyan, ki fizesse a díjat, nem e rendelet témakörébe tartozik. Rendezni lehetne úgy is, hogy az Ingatlankezelési Intézmény a szerződéseket módosítja, kiegészíti egy ponttal, hogy a lakók közvetlen kötelesek viselni a hulladékszállítás díját, mégpedig úgy, hogy a társasházban megállapított szabályok szerint kötelesek a közös képviselőnek kifizetni ezeket a díjakat. Albérlők a hulladékgazdálkodási díjat is fizethetik közvetlenül a víz-, villany- és a gázdíjhoz hasonlóan a közös képviselőnek. Erre határozatot kellene hozni. Palotás Tibor: Döntésünknek megfelelően a lakbér nem tartalmazza* a szemétdíjat, így azt a lakóknak meg kell fizetni. Véleményem szerint jobban jár, aki a lakóközösségnek fizeti az egy családra eső szemétdíjat. Nem hasonlíthatjuk össze a szemétdíjat a víz és a gáz díjával, mert azt egyénileg mérik és nem a közösség fizeti. A közös képviselőknek kell az IKI lakásokból is beszedni a rájuk eső szemétdíjat, a most meghozandó szabályok alapján. Kelemen Z. Pál: Meggyőződésem, hogy az a megoldás, hogy ne legyen kollektív büntetés a nem fizetők helyett a fizetőknek, a 20. § (3) bekezdésének elfogadásával megoldódik. Arra kérem képviselőtársaimat, hogy ezt a módosítást szavazzák meg. Hajgató Sándor: A kiskanizsai állampolgárok kérése, hogy hetente egy alkalommal szállítsanak szemetet és a szemétdíj ennek megfelelően csökkenjen. Zsoldos Ferenc: Közös képviselő azokban az épületekben található, ahol tulajdonban vannak a lakások. A közös képviselő nem társadalmi munkában, hanem a lakóközösség által díjazásban részesített megbízott. Változatlanul fenntartom azt a 15 javaslatomat, hogy külön kell kezelni a lakóközösséget és a bérleményi joggal rendelkező lakókat. Czobor Zoltán: Az IKI-t nem mentesítettük a hulladékdij beszedésétől. A lakbér és a szemétdíj szétválasztásra került, de ez nem jelenti azt, hogy az IKI-nek nem kell gondoskodni a szemétdíj beszedéséről. Többek között az is feladata, hogy a lakások kezelésével kapcsolatos feladatokat végezze el. Számomra egyértelmű, hogy a szolgáltató kerül kapcsolatba a lakóközösséggel. Ha a lakóközösség bérel pl. két konténert és hat kukát, akkor annak az elszállítására szerződik vele a szolgáltató. Az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság módosító javaslatával nem értek egyet, mert a számla megosztását elképzelni sem tudom, mert jogilag erre módot nem látok. Kovács Tamás: Az önkormányzat és a hulladékszállító közötti szerződésre milyen határidőt célszerű meghatározni, hogy a rendelettel összhangban legyen. A rendelettervezet 20. § (6) bekezdésére vonatkozóan milyen megállapodás tervezet van, történtek-e előtárgyalások és milyen hosszú időre rendezné ezt a megoldást. Évenkénti szerződések lennének, vagy hosszú távra szólók és erről mikor kaphatunk tervezetet. A szemétdíj beszedéséért véleményem szerint is egyértelműen a közös képviselő a felelős. A díjat mindenképp a bérlőnek kell fizetni, de ha nem fizeti meg, akkor a közös képviselő joggal fordulhat a tulajdonoshoz, ami jelen esetben az Ingatlankezelési Intézmény. Tarnóczky Attila: Az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság elképzelése szerint a rendszer úgy működne, hogy a lakások bérlőit az IKI-nek kellene képviselni, a számlázás személyenként történhet. A szemétgyűjtő cég az egyes bérlőkkel, illetve tulajdonosokkal kerül jogviszonyba. Béres Márton: A tulajdonnak nincs köze a szemét képződéshez. Csak azt tudom támogatni ha a használóval jönne létre a szerződéses jogviszony. Erőszakos a hivatalnak az az álláspontja, mely szerint a Ptk. 388. §-val létrejönne''a szerződés. Az 1995. évi XLII. törvény 2. § c) bekezdése foglalkozik a közszolgáltatással, ami nem keverendő össze a közüzemi szolgáltatással, hiszen kategórikus a különbség. A kérdésben a lakosság nem lett megkérdezve. Csak egyfajta érdékcsoportnak a véleménye jelenik meg az előkészítésben, maguknak az érdekelteknek nem jelenik meg a lehetősége a véleménynyilvánításra. Erre is mutatkozna feloldási lehetőség az önkormányzati törvény 47. §-a alapján. Tudunk-e olyan igényességgel rendeletet alkotni, hogy azt egy népszavazás erősítse meg? Az elmúlt időszakban nem működtek a szemétszállítással kapcsolatos dolgok, ezért új technikát kell alkalmazni. Alapvetően a működésre kellene a hangsúlyt helyezni és nem a díjbeszedésre. Tekintse át a közgyűlés az együttműködési szerződésnek a működését, tartalmilag meg kell ismerni, dönteni kell arról, hogy milyen formában és tárgyalási alku pozícióban fogadjuk el a feltételeket. 16 Böröcz Zoltán: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság több fordulóban megtárgyalta a témát, amelynek az álláspontja alapján döntést lehet hozni. Dr. Kerekes József: Béres Márton képviselő indítványát figyelembe kell venni, mert a hónap végén a Racionalizálási Bizottságnak meg kell határozni az új szemméttelep helyét. Az idevonatkozó rendeletünk hatályosságát fogja érinteni, ha ezt figyelmen kivül hagyjuk. Suhai Sándor: A szerződési szabadságot az nem sérti, ha legalább hetente egyszer el kell a szemetet vinni. Ez kötelező közszolgáltatás, amit elő kell írni az önkormányzatnak törvényi rendelkezés alapján. Azt senki sem mérlegelheti, hogy egyszer sem, de kérheti, hogy több alkalommal vigyék el a szemetet. A díjtétel rendeletben történő meghatározása azért nem szerencsés, mert akkor minden évben rendelet módosítással kell a díjtételt módosítani. Makrai Márton: Ami plusz költséget jelent, azt megpróbáljuk továbbhárítani. Ez a díjbeszedési rendszer jelenleg 5-6 millió forint közötti költséget okoz. Abban az esetben, ha ehhez jön a szerződéskötés;, és az a variáció hogy lakószövetkezeteenként is külön kerüljön számlázásra a szemétdíj, duplája '' lenne a díjbeszedési rendszer. Ez családonként 600 forintot jelentene. Nagyon sok közös képviselő felkeresett bennünket a vegyes tulajdonű lakóépületekből. Azzal jelentkeztek, hogy az -IKI részét nem fogják beszedni, mert ezek a lakók nem hajlandók fizetni. Ha kell még bíróságra is elmennek. Az IKI jelentkezett, hogy a saját házait fizeti külön. Suhai Sándor u Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság javaslatának az első szakaszát, mely szerint "Ha az ingatlanon tulajdonosi közösség áll fenn - mint a társasházak és lakószövetkezetek esetében - a közszolgáltatást ? az egyes tulajdonos a közössége által közösen használt gyűjtőedény útján köteles igénybe venni és a díjat egyösszegben megfizetni. A díj tulajdonostársak közötti megosztásának arányos, a «közösség egészére vonatkozóan egységes elvéről a tulajdonosi közösség maga dönt." elfogadásra javasoljuk. ^ A folytatását képező 2. szakasz, majd ennek értelmében- a 20. § (3) bekezdéséig vonatkozót viszont már nem. Oda javaíMatunk a következő: "IKI tulajdonrész esetén az IKI mint tulajdonos képviselője köteles a tulajdonosi közösség arányos megosztása alapján a díj ráeső részét befizetni a közös képviselőnek." Aki elfogadja ezt a módosító javaslatot, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 13 szavazattal, 3 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Béres Márton képviselő javasolta a döntés elhalasztását, az alapszerződés átvizsgálását, a módosítás után a rendeletalkotást. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. 17 A közgyűlés a javaslatot 5 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 5 tartózkodással nem fogadja el. Suhai Sándor: Dr. Kerekes József képviselő javasolta a depó kijelölését, azzal az indokkal, hogy alapszerződés is egy depóhoz kötődik. Aki a javaslatot támogatja, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 1 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 6 tartózkodással nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki a rendelettervezetet - a módosítással - el tudja fogadni, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a következő rendeletet alkotja: 10/1996. (III. 10.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 10/1996. (III. 10.) számú rendelete a hulladékgazdálkodásról (A rendelet a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Suhai Sándor: Ki ért egyet azzal, hogy az alapszerződés-módosításra kerüljön sor május 31-ig, és kerüljön a közgyűlés elé. Az IKI ennek megfelelően módosítsa a szerződéseket a lakókkal. Aki ezzel egyetért kérem, szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 18 szavazattal, 1 tartózkodással elfogadja, és a következő határozatot hozza: 62/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése indokoltnak tartja a Saubermacher-Ryno Hulladékgyűjtő Kft-vel kötött alapszerződés módosítását. Utasltja a polgármestert, hogy a szerződés módosítását kezdeményezze, az elkészült tervezetet bizottsági véleményezés után terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 1996. máus 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester 18 20.) Javaslat az 1996. évi lakossági hulladékgazdálkodási dijak meghatározása Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Az előterjesztés 28,2%-os dijtétel emelést tartalmaz a lakás helyiségeihez kötődő dijszabási rendszerben, amely március 1-tól június 30-ig érvényes dijszabást jelentene. Béres Márton: Az említett 1995. évi XLII. törvény 2. § úgy rendelkezik, hogy a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg az elvégzendő szolgáltatás alapján a tulajdonos előfizetési kötelezettségét, a dij mértékét, stb. A határozat és a rendelet különbözik. Marton István: Az inflációs rátával történő emeléssel az Alkotmánybíróság több esetben alkotmányellenességet állapított meg. Rossz és félrevezető az a kifejezés, hogy mennyiségarányos ez a díjrendszer, helyette pl. edénytérfogat arányos meghatározást javaslok. D£j_Takács_Anikó; Az Alkotmánybíróság 78/1995. (XII. 21.) határozata kimondja, hogy az inflációs ráta nem minősül olyan ténynek, adatnak, amelyhez a jogszabály normatív tartalmú jogkövetkezményt fűzne. Annak rendeletben történő kimondása, mint a bérleti díj esetében, a KSH által közzétett infláció alapján az infláció mértékével növekszik, ez alkotmányellenes, és ilyent rendelet nem tartalmazhat. A különbség az, hogy van egy megállapodás és van egy rendelet. A megállapodásban megállapodhatok ebben, de hulladékgazdálkodási dijakról szóló rendeletünkben csak meghatározom az árat, nem mondom ki. Az az alkotmányellenes, ha ezt megteszem, mint ahogy a bérleti dijaknál ez meg is történt. Tarnóczky Attila: Az önkormányzati támogatás számszerűen nőtt, de a lakossági dij is 28%-kal emelkedik, követi a múlt évi inflációt. Suhai Sándor: Az alapszerződés módosításakor javasolni fogom, hogy az a dij ne 100%-ban kövesse az inflációt, hanem arról a a felülvizsgálat során döntsünk. Palotás Tibor: Arról volt szó, hogy a beszedendő dijak egy részét az önkormányzat viseli. Suhai Sándor: Ezen felül van amit a cégnek kell fizetni, ez a lakosságra vonatkozó dijtétel. Március 10-re javaslom a határidőknek a módosítását. Aki elfogadja a javaslatot március 10-i határidővel, kérem szavazzon. A közgyűlés javaslatot 15 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 3 tartózkodással elfogadja, és a következő határozatot hozza: 19 63/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1995. évi lakossági hulladékgazdálkodási dijakat megállapító 23/1995. számú határozat a.) pontját hatályon kivöl helyezi. Határidő: 1996. március 10. Felelős : Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Aki a rendelettervezet elfogadja, hogy a dijak március l-jétől érvényesek, de a rendelet március 10-én lép hatályba, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 14 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 4 tartózkodással elfogadja, és a következő rendeletet alkotja: 11/1996. (III. 10.1 számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 11/1996. (III. 10.) számú rendelete a 27/1993. (XI, 8.) számú hulladékgazdálkodási rendelet módosításáról és kiegészitéséról (A rendelet a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Cserti Tibor: 4,2 millió forintot tartalmaz az előterjesztés. 4,2 millió forintot gyakorlatilag a költségvetés nem tartalmaz, a forrását meg kell határozni, javaslom az általános tartalékot megjelölni. Suhai Sándor: A DKG a részvények után 5 millió forintot átutalt, mint tavalyi évi részesedést. Aki az 5 millió forintos pótlólagos forrást elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlésrl5 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 1 tartózkodással elfogadja a javaslatot, és a következő határozatot hozza: 64/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a zárszámadással egyidejűleg az 1996. évi költségvetését módositja, ennek során az 1996. évi osztalék és hozam bevételek előirányzatát 4,224 eFt-tal megnöveli, mely fedezetét képezi a 4,224 eFt hulladékszállítási dij különbözettel összefüggő önkormányzati támogatásnak. 20 Egyúttal megbízza a polgármestert, hogy a támogatással kapcsolatos szerződést a szállító céggel kösse meg. Felelős: Suhai Sándor polgármester 21.) Tájékoztató a szelektív hulladékgyűjtés tapasztalatairól és a rendszer kiterjesztéséről Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke Dr. Fodor Csaba: A bizottság a határozat b.) pontját javasolja elfogadásra, amely tartalmazza azt az "A" változatot, amely Palin városrész egész területére, valamint Korpavárra terjed ki. Suhai Sándor: Amennyiben el tudják fogadni a szelektív hulladékgyűjtésről szóló tájékoztatót jóváhagyólag, kérem szavazzanak. A közgyűlés a tájékoztatót 18 szavazattal, 2 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Aki elfogadja a határozati javaslat "A" változatát, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással elfogadja, és a következő határozatot hozza: 65/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) a szelektív hulladékgyűjtésről készült tájékoztatót jóváhagyólag elfogadja. b.) a szelektív hulladékgyűjtésbe 1996-ban bevonandó területként Palin városrész teljes területét jelöli ki. Határidő: 1996. december 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester 22.) Előterjesztés az Apolló Filmszínház épületének további hasznosításáról 21 Suhai Sándor: Új pályázat kiírásáról van szó, mivel a régi feltételrendszer teljesíthetetlenné vált, így új feltételrendszer meghatározása vált szükségessé. Dr. Fodor Csaba: Pontosításként nem a feltételrendszer vált teljesíthetetlenné, hanem a szerződő fél nem volt hajlandó megtenni az intézkedéseket, amelyeket elvártunk tőle. Tarnóczky Attila: Az előterjesztés kritikus pontja, hogy a mozi 50%-ban vállalkozói tulajdonba kerülne. Más megoldást kell keresni. Ki kell kérni az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség hozzájárulását. Meg kell vizsgálni annak lehetőségét - mivel a Kálvin térre könyvtár van tervezve - hogy a mozi épületének felső feléből könyvtárat lehet-e kialakítani, kisebb ráfordítással, önkormányzati tulajdonban hagyva. Ha a határozati javaslat elfogadásra kerül, szükséges lenne, hogy az 1. 2. 3. pont a határozati javaslat része legyen. Tehát felhatalmazza a pályázat kiírására az alábbi feltételekkel, és legyen felsorolva, hogy melyek ezek a feltételek, mert jogi következményei csak így vannak. Dr. Fodor Csaba: Az épület műemlékre történő felterjesztése megtörtént, de jelenleg nem vagyunk olyan információ birtokában hogy az épület műemlék lenne. Suhai Sándor: Városképi jelentőségű épületként ismerem, nem műemlék. Tarnóczky Attila: Helyi rendelet írja elő azt a kötelességet a hivatalnak, ezt tisztázni kell. Marton István: Az előterjesztés második oldalának második bekezdésének utolsó mondata így szól: "Javasolta továbbá az önkormányzati finanszírozással történő felújítás kidolgozásának azónali megkezdését." Ez mennyire vehető komolyra, mert én szeretném, ha komoly lenne? Kávács Tamás: A bizottság amellett foglalt állást, hogy vállalkozói alapon működtetné, illetve újítaná fel a filmszínházat. Látva ennek kevés reménnyel történő megvalósulását, azt javasolta, hogy a pályázattal párhuzamosan teázdje el azokat a munkálatokat, amexViíK ennek az épületnek esetlegesen önkormányzati pénzből történő felújítását valósítja meg. A mozi megér a városnak annyit, hogy nem szabad engedni a lepusztulását. Suhai Sándor: Nehezen elképzelhető, hogy határozati javaslatba foglaljuk, hogy el kell kezdeni a felújítást. Az elmúlt évben 35-36 millió forintra tervezték, jelenleg most 40 millió forintos felújítás lenne. Elsődleges célunk találni egy vállalkozót, aki 50% tulajdonjogot kap, cserébe 1 év alatt felújítja az épületet. Czobor Zoltán: A pályázati kiírás nem megfelelő, hiszen elképzelhetetlen hogy van olyan vállalkozó, aki egy év alatt 30-40 millió forintot befektet azért, hogy legyen egy olyan 22 szerződés, amely alapján 50%-ban tulajdonostárs. Az sem járható út, hogy az önkormányzat felújítsa, hiszen egyrészt nincs rá pénz, másrészt arra sincs pénzünk, hogy a mozit veszteségesen üzemeltessük. A megoldás az, hogy el kell adni az épületet. Már volt egy nagy vita a közgyűlésen ezzel kapcsolatosan, akkor el lett fogadva és a pályázatba bekerült. Ilyen vita után komolyabb vállalkozó nem pályázik, mert nem teszi ki magát annak, hogy politikai felhang mellett ilyen vállalkozásba kezdjen. Lehetetlen helyzetnek érzem a mozival kapcsolatban kialakult viszonyokat. Egyedüli megoldásként a mozi funkció melletti eladást érzem járható útnak. Zsoldos Ferenc: Nagykanizsa sajnos azon városok közé tartozik, amely kevés egyedi jellegű építészeti értékkel rendelkezik. A mozi épületét az a Medgyaszai István tervezte, aki az országban olyan egyedi épületeket hozott létre, amelyeket mindenütt építészeti értékként kezelnek. A legfontosabb állagmegóvási munkák költségeit - ha más megoldás nincs - mindenképpen vállalnunk kell (tetőszerkezet, tetőburkolat megerősítése). Tarnóczky képviselő javaslatával egyetértek, hogy az anyagban lévő 1-2-3. pont kerüljön a határozati javaslatba, de attól óvok mindenkit, hogy ennek az építészeti értéknek belső szerkezeti egységét olyan módon változtassuk meg, hogy a legértékesebb részét (belső nagytermi részét) meg kellene bontani. A* helyiséget mindenképpen* meg kellene tartani, hiszen ez az egyedüli belső helyiség az* épületben, amely a legkomolyabb értéket hordozza magában. Kérem-, hogy ne kerüljön be a határozatba a 150 férőhelyre történő lecsökkenés a terem megosztásával. Nem az a döntő, hogy-a termet mennyien töltik meg és milyen mértékben kell fűteni, hansm az, hogy örökre lemondunk egy olyan- építészeti értékről, «amiből nagyon kevés van. Ez az épület azok közé tartozik, amely országosan is egyedülálló. Suhai Sándor: Czobor képviselő így is elfogadhatatlanul szigorúnak líninősítette ezt a már valamilyen mértékben mérsékelt pályázati rendszert, 50% tulajdonjogot kapna" a beruházó vállalkozó. -Ha megkötjük azt, amit Zsoldos képviselő kér, akkor majdnem lehetetlen helyzetet teremtünk. 20%-os kihasználtsággal működik a mozi. Felesleges naponta két vetítésről gondolkodni, talán még a heti minden napos vetítés sem rentábilis. ¿Ha tényleg ragaszkodunk*az> épülethez, akkor ne adjuk el, ne pályáztassuk meg, hanem újítsuk fel. Nem hiszem, hogy érdemes azzal a megkötéssel saeghírdetni a pályázatot, hogy a nagyterram maradjon meg ilyen formában. Tudomásul kell venni, hogy a városnak nincs szüksége 100-150 férőhelynél nagyobb mozira. Marton István: Az előterjesztés 1. pontja úgy kezdődik, hogy a "mozi épületének teljes felújítása egy év alatt". Igaza van Czobor képviselőnek abban, hogy ilyen konstrukcióban ez nem valósulhat meg. Véleményem szerint az lesz ennek a vége, hogy mégiscsak a közgyűlésnek kell felújíttatni a mozit és az üzemeltetés marad a jelenlegi forma szerint, hogy pályázat útján adjuk ki a mozit. Tudomásul kell venni, hogy vállalkozó ebbe nem fog beszállni. 23 Kelemen Z. Pál: Csatlakozom Czobor képviselőhöz, az épületet el kell adni. A nagykanizsaiak döntöttek arról, hogy Nagykanizsának nem kell mozi, hiszen 85 fő egy előadás látogatottsága. Ha a lakosság nem vesz igénybe egy szolgáltatást, akkor meg kell szüntetni és oda kell adni annak, aki ezt az épületet annak építészeti értékei megőrzése mellett üzemeltetni tudja. Szigorúnak érzem a feltételeket, enyhíteni kellene. A 2. pontot kérem módosítani úgy, hogy a "maximum 150 férőhely" helyett a "minimum 150 férőhely" szerepeljen. Bicsák Miklós: Támogatom a mozi épületének eladását. Ha egy vállalkozó beruház, azt biztos komoly szándékkal teszi. Emellett persze lehetne kötelezni arra, hogy az épületet eredeti állapotában, régi stílusának megfelelően hagyja meg. Béres Márton: A privatizációban látok én is megoldást a mozi kérdésében. Sokkal nyitottabbnak kell lennie a közgyűlésnek arra, hogy a vállalkozó érdekét és ne csak a város érdekét tartsuk a továbbiakban szem előtt. Nem szerencsés, ha elszigetelten mindig egy-egy épület sorsával foglalkozik a közgyűlés. Sokkal áttekinthetőbb lenne a helyzet, ha a hasonló sorsú épületeket egy előterjesztésként tárgyalnánk. Dr. Horváth György: Úgy érzem egy 60.000 lakosú város nem lehet meg mozi nélkül. A pályáztatás véleményem szerint nem lesz eredményes, sajnos az önkormányzatra marad. Az Edison Kft-vel kötött szerződés március 31-én lejár. Már most szükséges lenne továbbgondolkodni az ügyben. Suhai Sándor: A lehető legrosszabb megoldás az, ami jelenleg van, tehát mi fizetünk amért, hogy egy vállalkozó működteti a mozit, hozzájárulunk a fűtés- és közműköltségeihez. Szeretnénk ezt mindenképpen elkerülni. Az épület állaga romlik, felújításra nincs pénzünk, aki használja, az havonta meghosszabbítással a mi pénzünkért működteti. Ez az összes megoldás közül a legrosszabb. Egyetértek azzal, hogy generálisan valamilyen formában hozzon döntést az Önkormányzat. >■ Palotás Tibor: Nem értek egyet a mozi eladásával. A Zsinagógával ugyanilyen problémák; vannak évek óta, megkérdezhetném Kelemen képviselőtől, hogy ¡azt miért nem akarta eladni. Mégis úgy éreztük, hogy nem adhatjuk el, meg kell tartani a város számira, mert ha valamit eladunk, az már soha nem lesz a miénk. A Kiskastély majdnem tönkrement, most mégis találtunk megoldást rá. Ha eladtuk volna, soha nem újíthattuk volna fel többet és nem azt a célt szolgálta volna. A közgyűlés már megvitatta, hogy a mozit nem szabad eladni. Nem értek egyet polgármester úrral, amikor azt mondta, hogy mi fizetjük a mozi fenntartását, hiszen mi fizetjük az uszoda fenntartását, a HSMK működését és az összes többi intézményt, amelyet a lakosságért működtetünk és felelősek vagyunk érte. Suhai Sándor: Nem mondtam ki, hogy adjuk el az épületet. Arról szól az előterjesztés, hogy hogyan lehetne megőrizve megtartani. Az a gyakorlat zavar, hogy vállalkozók jönnének enyhébb 24 feltételek mellett és fizetnének, most viszont mi fizetünk. Én ezt a helyzetet szeretném megváltoztatni és az épület felújítását megoldani. Czobor Zoltán: Ha netán felújítanánk és mozit üzemeltetnénk nem ráfizetésesen, hanem legalább nullszaldó közelében lenne, akkor biztos vagyok benne, hogy azonnal megjelenne Nagykanizsán egy házi stűdiómozi, amely jobban működne, mint az általunk fenntartott mozi és utána nem is tudnánk kezdeni semmit a régivel. Hajgató Sándor: Csatlakozom Zsoldos képviselőtársamhoz, ezt az épületet nem szabad eladni. Sem a tanács, sem az előző testület nem újította fel, nem adta el ezt az épületet, akkor most mi adjuk el? Tarnóczky Attila: Ha valóban csupán egy moziról lenne szó, akkor én is azt mondanám, hogy adjuk el és a vállalkozó - ha van rá igény - működtet mozit. Viszont most a város egyik jellegzetes, értékes épülete a tét. Nem látom megnyugtatónak a mozi sorsát abban az esetben, ha eladásra kerül. Biztosan ajtók, bejáratok nyílnak majd rajta, tele lesz reklámokkal, feliratokkal. Én azt is el tudom képzelni, hogy ez legyen a városi könyvtár. Vizsgáljuk meg ezt a lehetőséget, és a nagyteremben - addig, amíg van igény mozilátogatásra - bizonyos százalékban vetítések lennének és nem kellene a nagyterem kialakítását megbontani. Határozati javaslatom, hogy napoljuk el a kérdést és vizsgáltassuk meg, hogy az épületből könyvtár nem alakítható-e ki. Suhai Sándor: A javaslatomat, hogy a könyvtár a kertmozi helyén épüljön fel a könyvtár vezetése nem fogadta pozitívan. Szerintük sok ezer négyzetméter eltérés van a jelenlegi mozi és a tervezett könyvtár hasznos területe között. Az igaz, hogy kisebb könyvtár épülne, mint a tervezett, de a mozi lehetne a könyvtárnak egy, közösségi szolgáltató helyisége és ők üzemeltetnék a mozit (az. üzemeltetéssel egyetértenek). Módosító javaslatom, hogy az egy év alatti felújítás helyett a következő szerepeljen: "... felújítja szükség szerint legkésőbb 3 év alatt". A "szükség szerint" azt jelenti, hogy az életveszélyes helyzetet azonnal meg kell szüntetni, de a komplett felújítást 3 év alatt köteles elvégezni- A tulajdonjogot 50%-ra megkapja a szerződéskötéskor. Ez a javaslatom már enyhíti a korábbi feltételeket. Van érdeklődő a mozi iránt (szegedi vállalkozócsoport), szeretné a mozit hasznosítani, nem gond a 150 férőhelyes mozirész megtartása, de a jelenlegi színpadrészen és a nagyterem egyharmadán térmegosztással olyan helységeket alakítani ki, ahol vendéglátó egység lenne. A mozi funkciója tehát csak részben maradna meg és a vállalkozókat csak ilyen relációban érdekli az épület. Dr. Kerekes József: Ezidáig csak vállalkozókkal való kapcsolatban gondolkodtunk. Nem gondoltunk arra, hogy szakértőhöz forduljunk a témában, kérjünk tanácsot, hogy milyen célokra lehetne 25 felhasználni az épületet, amelyhez állami szubvenciót is kaphatnánk. Javasolom keressük meg a Művelődési és Közoktatási Minisztériumot. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy ne hasznosításra, hanem eladásra kerüljön a mozi, kérem szavazzon. Én, mint előterjesztő nem értek egyet az eladással. A közgyűlés 5 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tarnóczky Attila: Javasoltam a téma elnapolását. Kovács Tamás: Most mindenképpen szükséges lenne kiírni a pályázatot ezzel a gyors határidővel. A pályázat sikertelensége esetén pedig az egyéb hasznosítási lehetőségeket vizsgáljuk meg. Suhai Sándor: Ahhoz, hogy sikeres pályázatot írjunk ki, javasolom az 1 éves felújítást módosítani a következőképpen: "... felújítja szükség szerint legkésőbb 3 év alatt". Természetesen az előterjesztés többi része megmaradna. Czobor Zoltán: Nem érzem a realitását ennek a javaslatnak. Hiszen mindegy hány év.alatt újítja fel a vállalkozó a mozit, kap 50% tulajdonrészt (ami semmit nem ér), de 30 millió forintot befektet és nincs nyeresége. Suhai Sándor: Lehet, hogy építőipari vállalkozó és lényegesen kevesebbért el tudja hárítani az életveszélyt. Ha van egy pályázat, amely lehetőséget ad mindenki számára, akkor teremtsük meg a feltételt. Először én szigorú feltételt, 1 évet javasoltam. Önök kérték, hogy enyhítsük a feltételt, ezért javasolom a 3 évet. Aki egyetért azzal a módosító javaslattal, hogy "A mozi épületének teljes felújítása szükség szerint legkésőbb 3 év alatt", kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Tarnóczky képviselő javasolta, hogy a határozati javaslat tartalmazza az 1-2-3. pontot, természetesen a módosítással. A határozati javaslatban tehát "az előterjesztésben szereplő feltételrendszer" helyére az 1-2-3. pont kerül a 3 éves módosítással. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. 26 Suhai Sándor: Zsoldos képviselő kérte, hogy kössük ki a nagyterem egyben maradóságát. Én szigorításnak érzem a javaslatot és nem tudom előterjesztőként támogatni. Aki egyetért Zsoldos képviselő javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 9 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Kelemen Z. Pál javasolta, hogy ne "maximum 150 férőhely", hanem "minimum 150 férőhely" szerepeljen a 2. pontban. Én, mint előterjesztő egyetértek a javaslattal. Aki egyetért Kelemen képviselő javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Javasolom az előterjesztés napirendről történő levételét és adjuk feladatba a Hivatalnak, hogy vizsgálja meg könyvtárlétesítés lehetőségét vagy más lehetőségeket a mozi épületében. Suhai Sándor: ■ Én, mint előterjesztő nem értek egyet a javaslattal. Aki egyetért Tarnóczky képviselő javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 7 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Ki ért azzal egyet, hogy azonnal készüljünk fel sikertelen pályázat esetén az épület önkormányzati hasznosításra, miközben a pályázatot azért kiírjuk? Én, mint előterjesztő egyetértek a javaslattal. A közgyűlés 15 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki az előterjesztést a módosításokkal együtt el tudja fogadni, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 66/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy az "Apolló" Filmszínház 27 hasznosítására vonatkozóan a következő feltételekkel pályázatot írjon ki: 1. A mozi épületét legkésőbb 3 éven belül fel kell újítani, a felújítás a tetőszerkezet, a színpad, a nézőtér és a teljes épületgépészetre terjedjen ki. 2. A felújítást követően a mozi férőhelyének száma minimum 150 fő maradjon. 3. A felújítás költségeinek elismerése fejében maximum 50%-ig tulajdonjog biztosítható a vállakozónak, az ingatlan azonban osztatlan közös tulajdonban marad. 4. A pályázat kiírásával egyidőben fel kell készülni - sikertelen pályázat esetén - az önkormányzati eszközökből történő felújításra, üzemeltetésre. Határidő: 1996. április 30. Felelős : Suhai Sándor polgármester 23.) Előterjesztés az Ady E. u. 37/A szám alatti társasház 2171/A/6 hrsz-ú öröklakás (szükséglakás) értékesítéséről (írásban) Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke Kovács Tamás: Módosító javaslatom, hogy a határozati javaslatban "a társasház tulajdonosai körében" helyett "a mellékelt tervrajzon 05 és 07 számon jelölt ingatlanok tulajdonosai között" szerepeljen. Suhai Sándor: Aki egyetért a módosító javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki a fenti módosítással együtt el tudja fogadni az előterjesztést, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 28 67/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul a Nagykanizsa, Ady E. u. 37/a sz. alatti társasház 2171/A/6 hrsz-ú lakásának, a mellékelt tervrajzon 05 és 07 számon jelölt ingatlanok tulajdonosai között tartandó zártkörű versenytárgyalás keretében történó értékesítéséhez . Határidő: 1996. március 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester 24.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1996. évi munkatervére (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző Czobor Zoltán: Március 12-re van betervezve az új hulladéklerakó kijelölése, beruházási programja. Javasolom átteni az április 23-i közgyűlésre, mert addigra egy komplett beterjesztést tudunk a közgyűlés elé hozni. Béres Márton: Nem találom múltkori indítványomnak azt a részét, hogy tekintse át a Megyei Önkormányzattal a kapcsolatrendszert az önkormányzat. Dr. Lukácsa Erzsébet: Felvettük a Megyei Önkormányzattal a kapcsolatot. Az Egyeztető Bizottság félévenként egyszer ülésezik. Suhai Sándor: Decemberi közgyűlésre javasolom felvenni ezt a témát. Dr. Bárányi Enikő: Kérem felvenni napirendként az alapellátás átszervezéséről történó beszámolót. A 26. oldalon szerepei a gyermek- és ifjúságvédelem helyzete városunkban című napirénd. Szeretném, ha itt megszólíttatna az egészségügy és az alapellátás, a gyermek háziorvosi szolgálat. Részben tehát ez Szociális és Egészségügyi Bizottsági beszámolót is feltételez. Partiné Dr. Szmodics Györgyi: A gyermek- és ifjúságvédelem helyzetéről szóló előterjesztés úgy gondoltuk, hogy a tisztiorvosi szolgálattal együtt készülne, tehát az egészségügyi helyzetről is kapnának egy áttekintést. Semmi akadálya annak, hogy előtte ezt a Szociális és Egészségügyi Bizottság is megtárgyalja. Suhai Sándor: Czobor képviselő javasolta az "új hulladéklerakó kijelölése, beruházási programja" című napirendet áttenni az április 23-i közgyűlésre. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. 29 A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Béres képviselő a megye és a megyei jogú város kapcsolatrendszeréről kér egy beszámolót, tájékoztatót, melyet december első közgyűlésére tudunk betervezni. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Dr. Bárányi Enikő képviselő a decemberi közgyűlésre kérte az alapellátás működéséről szóló beszámolót. Az előterjesztő ezzel egyetért. Aki egyetért Dr. Bárányi Enikő képviselő javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Dr. Lukácsa Erzsébet: A munkatervben március 12-re 3. napirendi pontként szerepel a Tájékoztató a városban élő értelmi fogyatékosok helyzetéről szóló napirend. *Dr. Csákai Iván a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke kérte, hogy ne ő legyen az előterjesztője a napirendnek. t- Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy '' ne Dr. Csákai Iván bizottsági elnök legyen az említett napirend előterjesztője, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Dr. Memesvári Márta: A bizottsági ülésen elhangzott, hogy ezt a napirendet ne tárgyalja a közgyűlés ilyen formában és ezzel a címmel (jegyzőkönyvben is szerepel). Kifogás volt még, hogy a Máltai Szeretetszolgálattal kötött megállapodásról a bizottság nem kíván beszámolni. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy az említett napirendet -Tájékoztató a városban élő értelmi fogyatékosok helyzetéről -vegyük ki a munkatervből, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Javasolom, hogy tájékoztatót kérjünk a Máltai Szeretetszolgálattól a végzett munkájáról, hiszen támogatjuk e 30 szervezetet. Nekik is segítség ez, hiszen akkor meg tudják fogalmazni kéréseiket, fel tudják vetni problémáikat. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki a módosításokkal együtt el tudja fogadni az 1996. évi munkatervet, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 68/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése - a módosításokra figyelemmel - az 1996. évi munkatervét elfogadja. (A munkaterv a jegyzőkönyvhöz csatolva.) 25.) Önálló képviselői indítvány Javaslat a Báthory utca sétáló utcává alakításáról (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila képviselő Tarnóczky Attila: A javaslatom nem a kanizsai sétáló utcáról szólna. Ez a fajta döntés nem zárná ki, hogy a város belterületén máshol igazi nagy sétáló utca kialakításra kerüljön a jövőben. Az én elképzelésem szerint a Báthory utcából egy kis pihenő utca lenne Krúdys hangulatú vendéglátóegységekkel, apró boltokkal, ahol teraszokon ülnének a vendégek. Határozati javaslatom 4 pontból áll, elsőként javasolom a Bólyai Iskola Báthory utcai falára egy emléktábla elhelyezését. A döntés a Millecentenárium évében történik, ezért erről meg lehetne emlékezni a rendezvények keretében. A második javaslatom azt célozza, hogy végre elinduljon az utcában az ezirányú tevékenység. Nem önkormányzati pénzből képzeltem el az utca átalakulását, az üzletek létrehozását. A kirakott terven látható, hogy a Báthory utca buszmegálló felőli sarka egy új épületet tartalmazna, (emeletes házat) összhangban a Bólyai Iskola szintén emeletes tömbjével. Véleményem szerint ezt el lehetne indítani vállalkozói alapon, a mostani telektulajdonos bevonásával és erre lenne felkérve az illetékes osztály, hogy keresse meg a tulajdonost és megegyezés esetén az üzletet építeni szándékozókat, majd induljon el az építkezés. Javasolom még a Báthory utcában a vízvezetékhálózat rekonstrukcióját. Anyagi fedezetként megjelölöm a következő 5 millió forintot, amit polgármester űr majd találni fog 31 költségvetésen kívül. A negyedik javaslatom ugyancsak abban a tekintetben intézkedést kér, hogy az összekötése az utcának a leendő vásárcsarnokkal megtörténhessen. Ha megépül a bevásárlóközpont, a vásárcsarnok, akkor az átjárást megítélésem szerint biztosítani kellene. A tervben erre is szerepel egy változat. A 4. javaslatomat annyiban módosítanám, hogy a "leendő vásárcsarnok" helyett "üzletközpont"-ot írjunk, hiszen nem csak vásárcsarnok lesz ott, hanem sok más áruház is. Zsoldos Ferenc: Megvalósíthatónak tartom az elképzelést. Ha felépül a bevásárlóközpont, akkor a Báthory utca és környéke nagyon felértékelődik, látogatottsága is megnövekszik, olyan értéket képvisel, amelynek megőrzését, feljavítását indokolt megvalósítani. Javasolom az indítvány elfogadását. Dr. Horváth György: Az utcában szerintem nincsen műemlék jellegű ház. Véleményem szerint sétálóutcát nem "csinálni" kell, hanem egy állapotot rögzíteni. Nem látom indokoltnak a javaslatot. Italboltok, presszók csak úgy nyílhatnának, ha ott a házakat alapvetően átalakítanák, tehát a régi hangúlatot méginkább nem fogják tükrözni. Suhai Sándor: Hozzáfűzöm, hogy az iskolától 150-200 méterig semmilyen ilyen helyiség nem nyitható. Kovács Tamás: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság megtárgyalta a javaslatot, pozitívan fogadta az ötletet, azonban kereste az összefüggéseket a majdani vásárcsarnoképítéssel is és az ehhez kapcsolódó forgalmi rend változással is. Azv ötlet támogatásával arra az álláspontra helyezkedett, hogy a vásárcsarnok befejezéséig az ehhez kapcsolódó közmű és forgalmi rend megváltozások végleges befejezéséig semmiféle ezirányű lépés ne történjen. Dr. Kerekes József: A képtár létesítése és az elkészült vázlatok meggyőztek arról; hogy jó lenne, ha Nagykanizsának is lenne egy ilyen jellegű negyede. Valóban Nagykanizsán ez az egyetlen utca, amely erre alkalmas lenne. A fekvése és a szóba hozott objektumok közelsége indokolják a megvalósítást, természetesen nem önkormányzati finanszírozással, hanem befektetői alapon. Támogatom az indítványt. Tarnóczky Attila:''Úgy gondolom sokan fognak erre sétálni, hiszen az utca helyzete a már eldöntött beruházások lévén alapvetően meg fog változni. Nem talponállókra gondoltam, hanem Krúdys hangulatú kiskocsmára, ahol házias ételekkel várják a betérőket. Az iskola közelsége nem probléma, mert 150 méternél ez az utca hosszabb. Az utca helyi védelem alatt áll. Az utolsó kisvárosi hangulatot még úgy ahogy őrző utcát Nagykanizsának meg kellene menteni, megmenteni pedig úgy lehet, ha funkciót adunk neki. A saroktelek tulajdonosával történő tárgyalásokat - amelyek a vállalkozói alapon történő beruházást elindítanák - meg lehetne kezdeni, hiszen semmi sem szól ellene. 32 Palotás Tibor: Módosító javaslatom, hogy a 2. pontban az "19 96" helyett "legkésőbb 1997. évben" szerepeljen. A bizottság is úgy érezte, hogy ebben az évben már nem tud biztosítani erre 3 millió forintot a közgyűlés. Úgy érzem, hogy a kereskedelmi létesítmények megvalósításának ütemét is ismerve a jövő évi megvalósítás is megfelelő lehetne erre. Tarnóczky Attila: Elfogadom a javaslatot. Suhai Sándor: Aki egyetért Palotás képviselő módosító javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 10 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért az 1. határozati javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés az 1. határozati javaslatot 8 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 4 tartózkodással nem fogadja. Suhai Sándor: Aki a 2. határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a 2. határozati javaslatot 8 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 4 tartózkodással nem fogadja el. Suhai Sándor: Módosítást jelentek be, tisztségviselő lehet csak felelős, így Kálócziné Éberling Márta nem. Aki a 3. határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a 3.i határozati javaslatot 11 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 3 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Aki a 4. határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a 4. határozati javaslatot 12 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 3 tartózkodással elfogadja. A közgyűlés az előbb elfogadott szavazati arányokkal a következő határozatot hozza: 33 69/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. legkésőbb 1997. évben a sétálú utcává alakítással összefüggésben el kell készíteni a Báthory utca vízvezetékhálózatának rekonstrukcióját. A beruházás teljes költsége nem lehet több 3 millió forintnál. Határidő: 1996. december 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester 2. felkéri a jegyzőt, hogy kezdeményezzen tárgyalásokat a Báthory utca 8/a. szám alatti ingatlan tulajdonosával az ott felépítendő épület megvalósításának lehetőségeiről. A megállapodás megkötése után haladéktalanul meg kell tenni a szükséges lépéseket az építkezés költségeinek biztosítására és az építkezés megkezdésére. Határidő: 1996. június 30. Felelős : Suhai Sándor polgármester 3. a jegyző tegye meg a szükséges intézkedéseket arra, hogy a sétáló utca valamint a leendő üzletközpont összekötése lehetségessé váljon illetve a sétáló utca teljes hosszában a tervek szerint kialakítható legyen. Határidő: 199 6. december 31. Felelős : Suhai Sándor 26.) Javaslat a 29/1996. számú határozat módosítására (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző E Suhai Sándor: A határozat szerint a nem lakás célú bérlemények bevételéből finanszíroznánk a kiskastély felújítását, amely törvénnyel ellentétes. Czobor Zoltán: A nem lakás célú bérlemények értékesítéséből származó bevétel befolyik a költségvetésbe, tehát ez egy költségvetési tétel lesz. Suhai Sándor: Aki egyetért a javaslattal, hogy a nem lakás célú bérlemények bevételéből finanszírozzuk a Kiskastély felújítását, kérem szavazzon. 34 A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza: 70/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 29/1996. számú határozat 3. pontjának második bekezdését az alábbiak szerint módosítja: A közgyűlés az előzetesen mintegy 60 millió forintra becsülhető munkák pénzügyi forrásaként az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás célú bérlemények bérleti díj illetve az értékesítésből származó bevételt jelöli meg. Határidő: folyamatos, 1997. június 30. Felelős : Suhai Sándor polgármester Kámán László intézményvezető a 30/1996. számú határozat kiegészítésére Dr. Takács Anikó jegyző Dr. Fodor Csaba: Lehetőség szerint, mivel személyi kérdést érint, célszerű lenne zárt ülést tartani. Suhai Sándor: Megkérdezem az érintett ügyvezető igazgatót kér-e zárt ülést. Gáspár András: Amennyiben részletesen kívánják tárgyalni a munkaszerződésemet, természetesen zárt ülést kérek. Suhai Sándor: Aki részletesen akarja tárgyalni a munkaszerződést, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 ellenszavazattal a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki elfogadja az együttműködési megállapodást a Kft. és az Önkormányzat között, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással az együttműködési megállapodást elfogadja. 27.) Javaslat (írásban) Előadó: Suhai Sándor: Aki a vezetői munkaszerződést elfogadja, kérem szavazzon. 35 A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással elfogadja a vezetői munkaszerződést. Suhai Sándor: Aki elfogadja a könyvvizsgálói munkabért havi bruttó 15.000 forint-ot, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással elfogadja a javaslatot és a következő határozatot hozza: 71/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 30/1996. számú határozatát az alábbiakkal egészíti ki: e.) A "Via Kanizsa" Parkoló és Üzemeltető Egyszemélyes Korlátolt Felelősségű Társaság és az Önkormányzat közötti együttműködési megállapodást - a beterjesztésnek megfelelően - elfogadja. f.) A közgyűlés a "Via Kanizsa" Parkoló és Üzemeltető Egyszemélyes Korlátolt Felelősségű Társaság kijelölt ügyvezetője, Gáspár András munkaszerződését - a beterjesztésnek megfelelően - jóváhagyja és felhatalmazza a polgármestert a munkaszerződés aláírására. Határidő: 1996. március 11. Felelős : Suhai Sándor polgármester g.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Markó András könyvvizsgáló díját havi bruttó 15.000 Ft-ban állapítja meg. Határidő: 1996. március 11. Felelős : Suhai Sándor polgármester Dr. Bárányi Enikő: Kérem, hogy az 1997. évi céltámogatás -fogászati egység alapellátás - tárgyaljuk meg. Suhai Sándor: Az elmúlt közgyűlésen foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, levettük a napirendről a kórház által javasolt céltámogatásos rendszert. Dr. Bárányi Enikő: Ha kicsúszunk az időből, akkor nem kapjuk meg a céltámogatást. Azt kérném, hogy a lehetőségtől ne zárja ki Nagykanizsa alapellátása magát. 36 Suhai Sándor: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságnak meg kellene vizsgálni, állásfoglalni, de addigra már a határidő lejár. Suhai Sándor polgármester más tárgy nem lévén az ülést bezárja. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf. :u jv, ti < ie- Dr. Takács Anikó o polgármester |
